Sunday 5 August 2012

KEMATIAN DEMI KEMATIAN...

"Grrrr..grrr..grrr.."Handphone ku berdering..


"Aizat..Kawan ustazah di Mesir meninggal..Baru lagi.."


Aku terpane sebentar..Emm..memang tak kenal pun sapa..Tapi,rasa takut menyelebungi diri..Entah2 lepas ni aku pulak..emm..Allah..
Aku pun kebetulan memang nak ke bazaar ramadhan naik motor..beli juadah skit untk kongsi ramai2..Masa keluar dari pintu pagar maahad,tengok dekat kubur depan maahad tu penuh orang..Rupenye ade orang meninggal..


Allah..terus aku terdiam tanpa rasa..Rasa takut dan tak sedap hati..Bukan ape..risau akan persediaan peribadi.


Tiga hari lepas tu..Dapat message dari seorang sahabat di Tahap dulu..


"Aizat..kawan saya meninggal dah..Jatuh bilik air je.."


Tak semena2 air mataku mengalir..


Aku bermonolog sendirian..


"YA ALLAH..MASA MEREKA TELAH TIBA!MASA AKU HANYA ENGKAU YANG TAHU!AKU TAKUT YA ALLAH..ANDAI AKU DIAMBIL TIKA AKU SEDANG LALAI DARI MENGINGATIMU..AKU TAKUT YA ALLAH,ANDAI AKU DIAMBIL TIKA PERSEDIAAN KU MASIH KURANG..ALLAH!!!!AKU TAKUT!!AKU BIMBANG AKAN DIRIKU SENDIRI!ANDAI RAMADHAN KALI INI ADALAH PALING BURUK BUAT KU..DAN KEMATIAN TURUT MENJEMPUTKU..ALLAH!!!AMPUNKAN AKU!"







SAHABAT2 KU..
KEMATIAN DEMI KEMATIAN...
IANYA HADIR TANPA DIDUGA...
DAN IANYA PASTI HADIR...
TIDAK AKAN TERKECUALI SEORANG PUN DARI KITA..
HADIR TANPA DILEWATKAN WALAU SESAAT..
TANPA DIAWALKAN WALAU SESAAT..
HADIRNYA IA SATU KEWAJIPAN..
TANPA PENANGGUHAN ATAU PERMOHONAN UNTUK DILEWATKAN..
HADIRNYA IA DENGAN MENANTI SATU KEPUTUSAN..
YANG TELAH DIBUAT TIKA HAYAT MENJADI MILIK KITA..
MUNGKIN BAIK YANG DIPILIH..MUNGKIN BURUK YANG DIPILIH..
MUNGKIN IANYA DIPILIH SECARA TIDAK SENGAJA..KERANA RASAKAN KEMATIAN ITU MASIH JAUH DARI KITA..

SAHABAT2KU..MARI BERSAMA KITA MERENUNG..
MEMBUAT SATU ANJAKAN PARADIGMA..
ALLAH MASIH MEMEBeRI RUANG PADA KITA..
MENJADI TETAMU RAMADHAN..
BIARLAH KITE MENJADI TETAMU PADA TUAN RUMAH RAMADHAN YANG SAMA..TETAPI KITE MEMPEROLEH JUADAH NATIJAH YANG BERBEZA DARI YANG SEBELUMNYA..

~RAMADHAN YANG SAMA,NATIJAH YANG BERBEZA~

No comments:

Post a Comment